✕ Célkitűzések és megvalósításuk ✔

Első bejegyzésem a személyes blogomban. Fú, nyilván valami bemutatkozófélével kellene kezdenem de nem vagyok a hagyományok híve, plusz akad egy sokkal érdekesebb témám magamon kívül amit szeretnék nektek kifejteni. Személyes tapasztalatok és jövőbeni tervek alapján írom meg ezt a bejegyzést, remélve hogy pár hasznos tippel tudlak benneteket utatokra engedni innen, és mindeközben a magamba vetett hitemet is megerősíthetem.
Ezt a posztot egy hosszas rizsázással kezdeném arról, hogy mik az én terveim középiskola utánra, hogy jutottam el ide és miért adott ez ihletet eme poszt megírásához. Szóval aki mindezekre nem kíváncsi, az nyugodtan görgessen lejjebb a tippekért.

 Mikor elkezdtem a középiskolát a legkevésbé sem az érdekelt hogy mi lesz utána, egyszerűen csak túlakartam élni az első évet komolyabb lelki sérülések nélkül. Mivel nyelvi előkészítő osztályba jelentkeztem nem négy hanem öt évem volt az iskolában. A továbbtanuláson először tizedikben kezdtem gondolkodni. Szépen elterveztem, hogy Pestre vagy Pécsre mindegy hova csak ne a szülővárosomba jelentkezem egyetemre, egy jó szakra, lesz egy aranyos kis bérlakásom amin a legjobb barátnőimmel osztozom és élem a nagyvárosi egyetemisták varázslatos, bulis életét... Aztán valamikor tizedik és tizenegyedik között ráébredtem hogy a valóság sajnos nem olyan, mint ahogyan azt én elképzeltem. Így tizenkettedik (ami a négy éves középiskolákban tizenegyediknek felel meg, szóval az utolsó előtti év azaz tavaly) elején annyi volt a célom, hogy érettségi után ott maradok még 1-2 évre szakmát tanulni, esetleg elvégzek egy OKJ-s képzést, aztán szépen keresek egy állást. 

De év végén ráeszméltem hogy ez közel sem az az élet, azok a tervek amikre én vágytam/vágyom. Köszönőviszonyban sincs azzal, amit én tizedikben elterveztem. Rájöttem, hogy én bizony szeretnék továbbtanulni, a sok szenvedés ellenére szeretnék belekóstolni az egyetemista életbe, arról nem is beszélve hogy ugyanazért a munkáért egy diplomást jobban megfizetnek, mint akinek csak szakmája van. 

Ezért elhatároztam hogy egy, a régi álmomhoz jobban hasonlító, azonban reális célt tűzök ki magam elé. A szülővárosomban van egy jó nevű egyetem, olyan szakkal amire én nagyon szívesen járnék, közel van, azaz nem kellene kollégiumra/albérletre költeni, és nem egyszer voltunk a sulival körbenézni ott és be kell valljam azonnal beleszerettem az épületbe, a légkörbe, mindenbe. Eddig még az álom részénél tartunk. És most jöjjön a valóság.

Az nyilvánvaló, hogy államira engem nem fognak felvenni, még ha mindenből kitűnőre érettségizem és elegendő mennyiségű emeltet teszek, valamint nyelvvizsgával is rendelkezem, akkor sem. Ezért fizetősre fogok jelentkezni, amiből játszva meglesz a ponthatár. Azonban oly sok sorstársammal egyetemben az én szüleim sem tudjak zsebből kifizetni ezt nekem, ezért diákhitelhez kell majd folyamodnom. Mivel az én saját taníttatásomra lesz és én magam fogom felvenni, saját magamnak kell visszafizetnem. Nem lesz könnyű, a tanulás mellett dolgoznom is kell majd, de remélhetőleg miután elvégzem a sulit és lesz egy jól fizető állásom ezek megfognak térülni.

Azonban volt még egy bökkenő: anyukám erősen ellenezte az egyetemet. Nem mondta ki, de én láttam rajta hogy nem szeretné és félt engem. Így egyik este leültettem és levázoltam neki az elkövetkező éveimet, munkával, diákhitellel, tanulással együtt és a végén csak ennyit fűzött hozzá: "Mikor lett belőled felnőtt?:"

A mesedélutánnak vége, most pedig térjünk át néhány tippre, amiket saját tapasztalataim alapján osztok meg veletek. Ez igazából egy kis kapaszkodó ahhoz, hogy elérd a céljaidat, legyen az akármilyen cél: továbbtanulás, súlyvesztés, könyvkiadás, ezeket a lépcsőfokokat szerintem érdemes betartani. 

1. Tűzd ki a célod

Először is tudnod kell mit szeretnél elérni. Leadni 5 kilót a nyár végére? Nyelvvizsgázni? Elvégezni egy főzőtanfolyamot? Ha már a fejedben megvannak a kitűzött vágyaid, akkor fogj egy papírt és írd le őket fontossági sorrendben. Miután megvannak húzd ki azokat, amiket úgy látod nem tudnál (legalábbis jelen helyzetedben) teljesíteni. A megmaradt pontok közül pedig először a kisebbeket vedd célba és úgy haladj az egyre nagyobbak felé.

2. Apró lépések

Vegyük példának a fogyást. Ha eltervezed, hogy te bizony lefogsz adni 20 kilót ne egyből a 20 kilós súlyvesztésre menj. Először tűzd ki, hogy nyár végére leszeretnél adni ebből 5-öt. Aztán télre még további 5-öt, és így tovább. Meglátod sokkal jobban fogsz örülni a kisebb sikereknek (amik aztán a nagyokhoz vezetnek), ha nem egyből a legnagyobbat várod el magadtól. 

Ha a jobb jegyek a cél, akkor is érvényben van az apró lépések szabály: először kezdj el jegyzetelni órán, hogy több mindent jegyezz meg az anyagból, aztán jelentkezz kiselőadások készítésére stb.

3. Tervezés:

Most jön az egyik legfontosabb lépés: a tervezés. Hisz egy fontos vágyat nem a vakvilágba kell elkezdeni valóra váltani. Ha eltervezed a lépéseket, hogy mikor mennyi időt szánsz a munkára, sokkal könnyebben fog menni. Ha úgy szervezed a programjaidat, hogy semmi ne jöhessen közbe, jobban haladsz majd. Hisz képzeld el ha leülsz mondjuk tanulni, de eszedbe jut hogy épp most van edzésed vagy egy jó műsor a tv-ben, az egészet tönkreteheti. 

4. Mások véleménye vs a sajátod

Ha valaki nekem azt mondja, hogy ne is próbálkozzak úgysem fognak felvenni az egyetemre, szerintetek eltántorít attól, hogy ezt megvalósítsam? Megsúgom: nem. És titeket se befolyásoljon az, ha XY azt mondja nektek adjátok fel, vagy ez lehetetlen stb. Nem ők viszik véghez, nem ők látják az apró sikereiteket, nem ők szenvednek meg érte minden egyes nap. Azt ajánlom nektek, hogy mások véleményével ne törődjetek, feleslegesen idegesítenétek magatokat, ami elvenné tőletek a célotokon való dolgozás idejét. Szép magyarosan megfogalmazott mondat, köszönjük.

Akiknek a véleménye igazán számít: - a tied

- a közeli családtagoké, barátoké: mert ők tényleg tudják mi a jó neked, és pozitív, építő jellegű kritikával látnak el

5. Work hard

Ha megvannak a célok, apróbb lépések, eltervezted a megvalósítást, akkor most jöjjön a legkeményebb, legfontosabb pont: a cselekedet. Időt, energiát kell fektetned az egészbe. Nem lesz egyszerű, lesznek bökkenők, sokszor elfogsz esni, de meg kell tanulnod felállni. Mikor úgy érzed felakarod adni, csak nézz rá az első pontban említett listára, képzeld el az életedet azután, hogy megvalósítottad az álmod és dolgozz kétszer olyan keményen mint addig.

Sok sikert! :)